Február utolsó heteiben életünk napjai gyökeres változások előtt szoktak állni. Ahogy múlnak a napok, és egyre világosabb van reggelente, este pedig később sötétedik, a mi hangulatunk is hasonlóképpen vált át rosszból jóra. Az úgynevezett tavaszvárás metódusát együtt, a közös albérletben (Bp., Kottáner Ilona tér 2.) végezzük el, egy pénteki napon. Ez a metódus úgy zajlik, hogy mintegy varázsütésre egyszerre az egyik ablakhoz rohanunk, kora reggel, és hangosan, csak levegővétellel megszakítva, egy „ááááááá” mormogást hallatunk folyamatosan, amíg úgy nem gondoljuk, hogy ez megtette hatását, és itt a tavasz. Műsorilag ez az évszak kiemelkedik a többi közül, ilyenkor túlárad bennünk a jóakarat, köszönhetően az általunk igencsak utált tél vereségének. A jóakarat nem azt jelenti, hogy jobb fejek leszünk, mint eddig voltunk, hanem azt, hogy jobb fejeknek hisszük magunkat. És már azért ez is valami. Csibészes csínytevéseinkre tél vége óta készülünk, ez melengeti meg a fagyott időben megfagyott szívünket a hideg utolsó pár hetében. Mivel az idő enyhülése automatikusan hozza magával a bennünk lévő tetterő növekedését, ezért a többi kollega a rádióban rettegve készül fel az ilyenkor évenként bekövetkező változásokra. Már nem lehajtott fejjel kóválygunk be a stúdióba, havat söpörve a vállunkról, hanem kihívó, hetyke tekintettel parádézva vonulunk be, és „juhhé mindent szabad, hádejóakedvem” felkiáltással viháncolva, táncolva lábatlankodunk. MG az ég felé nézve gúnyolódik a tél nevezetű évszakon, a „na mi van, most ugassál, tél” illetve a „gyere ide tél, mi van, beijedTÉL?” mondatokat ismételve, öklét rázva. Kálmán végre megborotválkozik, és kitartóan nézi az utolsó jégcsap vízzé válásának pillanatait. Jómagam leporolom a szokásos évi világmegváltó terveim gyűjteményét, és sorra veszem, milyen nagy tetteket fogunk végrehajtani idén, miközben a télikabátomat összeverem és behajítom a szekrénybe.
Az euforikus állapotunk körülbelül két hétig tart, majd fokozatosan felváltja az „úristendegyorsanjönanyár” szindróma. Persze, addig is, megvalósítjuk nagy terveinket. És a műsorainkat is világszínvonalon prezentáljuk.
Így telnek életünk napjai tavasszal. Jó időszak ez, szeretjük.