A rádióhallgatókat meglepetésként érte a bejelentés, miszerint Kálmán lakhelyváltoztatásból adódóan a Hotel Végtelentől is elköszön. Két műsorvezető-társa jóval korábban értesült a hírről, mivel Kálmán velük már két perccel azelőtt közölte a hírt, mielőtt a hallgatók megtudták volna. Abszolút skálán mérve két perc nem nagy idő. Viszont ne felejtsük el, hogy unformat rádiósokról lévén szó, az ő reakcióidejük mikro-szekundumokban mérhető. Kálmán bejelentése után 2 másodperccel már tényként kezelték a hírt, 10 másodperc alatt feldolgozták a gyászt, 20 másodperc múlva már tudták, ki lesz Kálmán utódja, a maradék időt pedig arra fordították, hogy kidolgozzák, miként tálalják a hírt úgy, hogy az érzékenyebb lelkületű lányok ne kapjanak se sírógörcsöt, se hisztériás rohamot. Hála a professzionális és fokozatos felvezetésnek, az aktív hallgatók öngyilkossági rátája még a mai napig sem lépte át a 25%-os lélektani határt.

Kálmán bejelentése nem várt mértékű nemzetközi botrányt keltett: a BBC és a CNN minden nap több órát szentel a hírnek. A Youtube videó-adatbázisa naponta több ezer új videóval frissül: tüntetések, ellentüntetések, Kálmán imitátorok, Kálmán-látó médiumok, Kálmán tudatú hívők, Kálmánisták... Mindenkinek van véleménye, de az igazságról kevesen tudnak, inkább csak találgatásokat hallani. Érthető módon a KGB és az FBI is a legmagasabb prioritású ügynek tekinti a Kálmán-ügyet. Egyébként nem csak az említett 3 betűs intézmények tekintik saját ügyüknek a témát, hanem 4, sőt, 5 betűs médiaóriások is. Ilyen például a Bors és a Blikk. Végül az FBI derítette ki az igazságot. Az alábbiakban a legfrissebb és legtitkosabb "KK" aktájuk magyarra fordított példányából olvashattok szemelvényeket.

Míg Kálmán szülőországában (Magyarországon) többé-kevésbé elfogadták a tényt, miszerint ezután Kálmán nem lesz hallható a Hotel Végtelenben, addig nálunk az USA-ban inkább egyfajta kételkedő hangulat lett úrrá az emberek között. Egy befolyásos UFO kutató intézet állítja, hogy Kálmánt UFO-k rabolták el, amit Kálmán előre megérzett és ezt próbálta közölni az adásban, úgy, hogy az UFO-k ne jöjjenek rá. Egy másik, szintén neves UFO kutató intézet szerint nem rabolhatták el, lévén, Kálmán maga is ufonauta, amit sok egyéb mellett az bizonyít a legjobban, hogy olyan szinten ismeri bizonyos integrált áramkörök lábkiosztását, amire földi ember képtelen lenne. Vallási fanatikusok állítják, hogy Kálmán maga Jézus. Nem csak testalkata és jellegzetes hajkoronája miatt, hanem kinyilatkoztatott példabeszédei alapján is egyértelmű a megfeleltetés. Buddhisták szerint viszont egyértelműen Buddha, és figyelmeztetik a világ népeit, hogy ne a testalkata alapján ítéljék meg buddhai mivoltát, hanem arra gondoljanak, Kálmán is rendelkezik köldökkel és állítólag több ízben nézte is azt. Vannak, akik szerint Kálmán most is a stúdióban van: álruhában, új személyazonossággal éli életét művészbejárók és titkos alagutak mélyén és a háttérben továbbra is része a Hotel Végtelennek. A Basszus Hívei társaság abban hisz, hogy egy négyhúros, elhagyatott szigetre költözött, ahol csak ő és 666 szűz leány él szimbiózisban, kik kizárólag testének nedveiből és gitárjátékának dallamából táplálkoznak.

Ahhoz, hogy megérthessük a valódi okokat, tudnunk kell, hogyan került a három hős a Hotel Végtelen című műsorba és mit csináltak annak előtte.

Viora soha sem tervezte, hogy a Partizánok vezetője lesz, sőt, semminemű érdeklődést nem mutatott semmilyen rádió felé. Néha meghallgatta ugyan a Kossuth rádióban a déli harangszót, mert azt mondták neki, hogy az egy ütős műsor, de amikor ráeszmélt, hogy ez csupán egy magyar szójáték és semmi több, úgy rúgta fel a rádiót, hogy az atomjaira szakadt. Őt a pankráció és a ketrecharc érdekelte. Ökle úgy suhant és olyan elemi erővel csapódott be, mint Bruce Lee ökle, ereje vetekedett Fekete László erejével, István Kokó Kovács jellegű körszakállat viselt, és a járása, mozgása szakasztott mása volt Steven Seagal mozgásának: ír táncoshoz hasonlóan lefelé lógó karok, mozdulatlan nyak, ringón araszos járás és lendületes, lopakodó lábmunka. Pörgő rúgása láttán Chuck Norris félelmében elsírta magát és két hétig dadogott. Már csak a beszéde volt az, ami jellegtelenül semmilyen volt. Javasolták neki, nem próbálná-e meg utánozni a Sintér KO Istentelen Réme művésznevű alvilági figurát, aki köztudottan az egyik legmocskosabb szájú, nagypofájú utcai harcos volt. Viora kapott az alkalmon. A véletlenek furcsa játéka, hogy félreértette a nevet és Sinkovits Imrét kezdte el utánozni. Mint kiderült, páratlan tehetsége volt a beszédben is: két hét alatt túltett mesterén és végül nyilvánvalóvá vált mindenki számára: az ő helye a rádióban van, nem pedig a küzdőtéren.

MG viszont már gyerekkorától kezdve tudatosan készült a média világára. Kisiskolás éveiben furfangos nyelvtörő-mondókákon pallérozta elméjét: Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál, Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs, Zsigulisluszkulcs. Ez utóbbit annyiszor ismételgette, míg megnyerte az osztály vetélkedőt: egy órán keresztül sikerült hiba nélkül háromezerszer kimondania a nevezett szót. Az igazi kitörést azonban a Hahota című szaklap megjelenése hozta meg számára. Testi erejét és nyomdai kapcsolatait felhasználva elérte, hogy már a megjelenés előtt 1 héttel megszerezhesse a Hahota legújabb számait. Így - miután minden viccet megtanult és mindenhol vicceket mesélt - közismert vicckirállyá lépett elő. Érezte azonban, hogy ez még mindig kevés. Ekkor fedezte fel magának a Sas-kabarét és Kabos Gyulát. Sőt, e kettőt még ötvözte is: Kabos Gyula hangján adta elő Sas József kabarétréfáit. Ki tudja miért, abban hitt igazán, hogy a jó szöveg mellé feltétlenül szükséges a tánctudás és az énektudás is. Kezdetben Rátonyi Róbert stílusát vette át, majd a Flashdance című film táncos elemeit sajátította el, az sem zavarta különösebben, hogy a filmben szereplő táncos egy nő volt, ő pedig férfi. De volt ő Kacsatánc területi bajnok, Lambada herceg és Salsa király is. Egyszer meghívást kapott az akkoriban igen népszerű Sit Down Comedy műsorra is. Ez abból állt, hogy az előadó leült egy székre és Kabos hangján kellett Jean-os vicceket mesélnie, miközben hullámzott a csípője. Micsoda testhezálló feladat! Az izgalom mámorában fel sem tűnt neki, hogy a "Sit" feliratú ajtó helyett a "Sin" feliratún ment be, ami a Sinkovits utánzó verseny döntőseinek fenntartott VIP részleg volt. Leült a mikrofon elé és már kezdte is a szöveget Kabos hangján: - Ö... ö... Jean, ö, mit eszik, maga bitang? - Hát, ö izé, hát hagymát eszek hagymával. - Ekkor egy félmeztelen, kigyúrt, csuklószorítós állat ugrott elé és így szólt MG-hez: - Kóstolgatsz, kishaver? - Viora volt az. Pár másodperces, laza ütésváltás után elkezdtek beszélgetni. Már az első mondatok után felismerték egymásban a lehetőséget, hogy együtt valami olyan nagyszerű dolgot vihetnek véghez, ami túlmutat minden eddigi eredményükön. Így alakult meg a Partizánbál című műsor, akkor még csak két fővel.

Kálmán már gyerekkorában is deviáns viselkedést mutatott, ami az idő múltával egyre csak romlott. Kezdetben csak néha, később már rendszeresen jó magaviseletű volt. Ezzel néha teljesen kiborította tanárait és állandó konfliktusforrást generált. Mert elég, ha egyetlen jó magaviseletű gyerek bekerül az addig jól működő osztályközösségbe, képes szétzilálni az osztálymorált: először csak a semleges gyerekek kezdik utánozni, végül az addigi legrosszabbak is a javulás jeleit mutatják. Kálmán viszont nem kicsit volt jó, hanem nagyon: mikor mások békákat ütöttek agyon téglával, ő cinkéket etetett, mikor mások idős néniket raboltak ki és vertek ájultra, addig ő FET-es végfokú hangerősítőt épített, míg mások 14 évesen nikotinmérgezést kaptak, addig ő fekvőtámaszokat csinált. Kezdetben még sikerült titokban tartania, hogy ő egy jó gyerek, de egyszer csúnyán lebukott: a tanító néni észrevette, hogy egy nap nem csak hogy nem törték be az iskola ablakát, hanem még a kaput is újrafestették. Mivel aznap Kálmán egyedül játszott azon a területen, őt gyanúsították meg a jóság elkövetésével - amit később több szemtanú is igazolt. Kálmán csak úgy kerülhette el a rontó intézetbe zárást, hogy ígéretet kellett tennie, miszerint egy éven át minden nap rosszalkodik legalább egy órát.

Tizenvalahány évvel később Kálmán a szokásos öltözetében (fehér nadrág, fehér zokni, fehér cipő, fehér ing, vajszínű mellény) elment valami rendezvényre. Ott látta meg Viora. Viora éppen aznap reggel kapott be Mike Tyson-tól egy hatalmas könyököst, amitől inverzben látta a színeket. Így kiáltott fel: - Hohó, nézd MG! Pont egy ilyen fekete ruhás, rosszfiú image kellene a műsorba! Egyedül a szőke haj nem az igazi, de azt majd befestjük... - Odamentek Kálmánhoz, és kiderült, kölcsönös az érdeklődés: ők ketten egy harmadik Partizánt kerestek, Kálmán pedig egy olyan fórumot, ahol megmutathatja széles tömegek előtt, hogy képes csintalankodni. Így alakult meg a Partizánbál formáció végleges, hármas felállása.

Ezzel - a sikeren és a csillogáson túl - Kálmánnak a gondjai is megsokasodtak: közszereplővé vált, így bárhol, bármikor számíthatott rá, hogy felismerik. Egyre ritkábban adódott lehetőség a jótétemyényeinek végrehajtására, míg szinte állandóan valami kópéságot kellett csinálnia, amihez semmi kedve sem volt, de elvárták tőle. Ekkor tanácsolta neki egy régi cimborája, hogy utazzon el évente Mezőtúrba (amit a Partizánok Mezopotámiának ejtenek ki) és menjen el a Sörfesztiválra. Ott sok olyan arc lesz, akik felismerik őt, így igazolhatják, hogy látták részegen, csajozva, gitárt szaggatva, stb., majd pár óra múlva térjen be a plébániára, ahol lehet ájtatoskodni, hímezni, vegetáriánus ételeket készíteni. A sok züllött fesztiválozó úgysem tud visszaemlékezni, melyik nap látta, így neki alibije lesz és 3 napon át boldogan élhet úgy, ahogy mindig is szeretett volna az év 365 napjában. Kálmán kapott az alkalmon és elutazott Mezőtúrba (amit két társa többször is megemlített adásban, hogy mindenki tudjon róla) és belépett a fesztivál területére. Egy csapos haverjával megbeszélte, hogy mindig, amikor "Viszkit!" felkiáltással a pulthoz lép, adjon át neki fél dl vízben főzött, 3 filteres hársfateát és mondja a következőt: "Kálmán, te aztán bírod!". Persze adódtak olyan helyzetek is, amikor majdnem lebukott, de hatalmas rutinnal mindig megérezte a veszélyt és ügyesen kivágta magát: Egyszer például döbbenten vette észre, hogy egy lány, aki nem lehetett több 25 évesnél cigarettára akart gyújtani! Kálmán odarohant és így kiáltott rá: - Szent Isten! Az ég szerelmére! Csak tán nem dohányozni akarsz?! - Me´ mé´? Mi van? - kérdezte bambán a lány. - Ezt nem szívhatod el! - mondta Kálmán szigorúan és kitépte a lány szájából a cigit, földre dobta és eltaposta. Ekkor vette észre, hogy vagy tízfős rajongótábor lesi és hallották minden szavát. Így folytatta: - Adok én valamit, amit szívhatsz, babám, órákig, ha csak szét nem reped tőle a szád... Addig is nekem egy viszkit! - szólt oda a csaposnak. Másik alkalommal azt látta, hogy egy kb. 20 éves lány alkohol tartalmú italt vásárolt és minden jel szerint el is akarta fogyasztani. - Szent Johannára! - szörnyedt el Kálmán - Ártani akarsz bimbódzó létednek? Mérgeznéd magad? Nem tudod talán, hogy gyomorhurutot okoz az alkohol? Nem hagyom! - ezzel megfogta a lány poharát, hogy kitépje annak kezéből. Ám a lány sem hagyta magát, így ide-oda húzgálták a poharat, majd az egész a lányra borult. Kálmán elégedetten lépdelt el a helyszínről, de szembe találta magát 30 rajongóval, akik felismerték. - Mi történt? - kérdezték. - Hát odamentem a kiscsajhoz, mert nagyon nézett. "Adj bort!" - mondtam neki. - "Nem adok" - mondta a csaj. Erre én: "Ne-e-e-e-e-e-eeem??" - "Na jó, adok" - mondta. Erre én nagyon pipa lettem, mondtam neki: - "Büdös kurva, ha akartál volna valamit, elsőre adtál volna!" - a többit láttátok: ráborítottam a borát, velem ne szórakozzon. Viszkit! - szólt Kálmán és elégedetten lehúzta a féldeci teát, majd alkoholos filccel aláírást osztott ki a fiúk karjára és a lányok mellére.

Otthon átgondolta az egészet: sokkal egyszerűbb lenne, ha nem kellene mindig bizonygatnia, hogy ő a rosszfiú, hanem évekre bevonulna a mezőtúri plébániára, ott kiélhetné minden eddig elfojtott jótékonykodási hajlamát (hiszen oda senki sem jár a rádióhallgatók közül) és amikor már elege lesz az egészből, akkor visszatér. Az elhatározást tett követte.